Az Aalto Egyetemen elkészült szakdolgozatnak köszönhetően Keraván szénerdő épült
A most elkészült tájépítész szakdolgozatban Kerava városi környezetében egy új típusú erdőelem - karbonerdő - épült, amely szén-elnyelőként működik, és egyúttal egyéb hasznot is termel az ökoszisztéma számára.
Az éghajlatváltozás a század egyik legnagyobb kihívása, ezért most élénk nyilvános vita folyik a természetes szén-nyelők, például a fák és a növényzet megerősítéséről.
A szén-elnyelő vita jellemzően az erdőkre, valamint a városokon kívüli erdőterületek megőrzésére és növelésére összpontosít. Tájépítészként végzett Anna Pursiainen dolgozatában azonban kimutatja, hogy a legújabb tanulmányok tükrében a parkok és a lakossági központok zöld környezete is kiemelkedően nagy szerepet játszik a szén-dioxid megkötésében.
A városok többrétegű és sokfajú zöldfelületei fontosak az ökoszisztéma építésében
Sok városban találhatunk agglomerációs erdőket a korábbi kiterjedt erdőterületek maradványaiként, valamint nagyon változatos növényzetű zöldterületeket. Az ilyen erdők és zöldterületek jól megkötik a szén-dioxidot és támogatják az ökoszisztéma szerkezetét.
Pursiainen diplomamunkájának célja a japán botanikus és növényökológus tanulmányozása Akira Miyawaki is A mikroerdős módszer a 70-es években alakult ki és Finnországban alkalmazza, különösen a szénmegkötés szempontjából. Munkájában Pursiainen a szénerdő tervezési elveit dolgozza ki, amelyeket a kerava szénerdőben alkalmaznak.
A diplomamunka a Co-Carbon projekt részeként készült, amely a karbon-bölcs városzöldséget vizsgálja. Kerava városa szénerdő megvalósításával vett részt a diplomamunka tervezési részében.
Mi az a szénerdő?
A Hiilimetsänen egy új típusú erdőelem, amely finn városi környezetben is megépíthető. A Hiilimetsänen úgy épült fel, hogy kis területen sűrűn beültetnek több fajból kiválasztott fákat és bokrokat. Egy négyzetméteres területen három tainát ültetnek.
A telepítendő fajokat a környező erdőkből, zöldterületekről válogatjuk ki. Így a természetes erdei fajok és a dekoratívabb parki fajok egyaránt bekerülnek. A sűrűn ültetett fák gyorsan nőnek fényt keresve. Így a megszokottnál feleannyi idő alatt természetes jellegű erdőt érünk el.
Hol található Kerava szénerdő?
Kerava szénerdő épül a Kerava Kivisilla területén, Porvoontie és Kytömaantie kereszteződésénél. A szénerdőbe kiválasztott fajok fák, cserjék és erdei palánták keverékei. A fajok kiválasztásánál a hangsúlyt a gyorsan növő fajokra és az esztétikai hatásra, így a törzs vagy a lombozat színeire helyezték.
A cél, hogy a Kerava 100. évfordulója tiszteletére rendezett Új Korszak Építőipari Fesztivál (URF) idejére a telepítések jó ütemben növekedjenek. A rendezvény a fenntartható építkezést, életvitelt és életmódot mutatja be a Kerava kastély zöldövezetében 26.7. július 7.8.2024-tól augusztus XNUMX-ig.
A Hiilimetsäsen funkcionális és ökológiai dimenzióval rendelkezik
A kis erdők sokoldalúságot kínálnak azáltal, hogy támogatják a városi környezetet az éghajlatváltozás mérséklésében, különösen a sűrűsödő városokban. A zöld városi környezet egészségügyi előnyeit is tanulmányozták.
A szénerdők parkok és városi terek részeként használhatók, illetve lakótömbökben is elhelyezhetők. A szénerdő növekedési szokásából adódóan szűk helyen is adaptálható határoló elemként, illetve nagy területekre is méretezhető. A szénerdők az egyfajú utcai fasorok, valamint a közlekedési és ipari védelmi erdőterületek alternatívái.
A Hiilimetsäse környezeti oktatási perspektívával is rendelkezik, mivel megnyitja a városlakók előtt a szénmegkötés és a fák fontosságát. A Hiilimetsäsennek lehetősége van arra, hogy a természet alapú megoldások egyik élőhelyévé fejlődjön.
Bővebben Anna Pursiainen disszertációjáról: Tekintse meg az erdőt a fáktól – a mikroerdőtől a Kerava szénerdőig (pdf).
A Kerava szenes erdő tervezése 2022 nyarán kezdődött. Az ültetés 2023 tavaszán történt.
Hiilimetsänen Kerava Kivisillában.
Hírfotók: Anna Pursiainen