Idegen fajok

Fénykép egy virágzó óriásbalzsamról.

Fotó: Terhi Ryttari/SYKE, Finn Fajinformációs Központ

Idegen fajnak nevezzük azt a természethez nem tartozó fajt, amely szándékos vagy nem szándékos emberi tevékenység hatása nélkül nem tudott volna elterjedni élőhelyén. A gyorsan terjedő idegen fajok számos kárt okoznak a természetnek és az embernek egyaránt: az idegenhonos fajok kiszorítják az őshonos fajokat, megnehezítik a beporzó rovarok és lepkék táplálékhoz jutását, és megnehezítik a zöldfelületek rekreációs célú használatát.

Finnországban a legelterjedtebb és legismertebb idegen faj a csillagfürt, a közönséges rózsa, az óriásbalzsam és az óriáspipa, valamint a jól ismert kerti kártevő, a spanyol ciprus. Ezeket az idegen fajokat a törvényi kockázatkezelési kötelezettség is terheli.

Vegyen részt vagy szervezzen vendégsport rendezvényeket

Az idegen fajok elleni védekezés a földtulajdonos vagy a telektulajdonos feladata. A város taszítja az idegen fajokat a birtokában lévő földekről. A város védekezési intézkedéseit a legkárosabb idegen fajokra összpontosította, mert a város erőforrásai önmagukban nem elegendőek például az elterjedt óriásbalzsam vagy csillagfürt visszaszorításához.

A város arra ösztönzi a lakosságot és az egyesületeket, hogy szervezzenek idegenhonos faj-beszélgetéseket, amelyek segítségével meg lehet akadályozni az idegen fajok terjedését, és együtt lehet változatossá, kellemessé tenni a természetet. Kerava környezetvédelmi egyesülete minden évben több külföldi fajtalálkozót is szervez, amelyre szeretettel várnak minden érdeklődőt.

A spanyol csiga elleni védekezés érdekében a város három csigaalmot hozott azokra a területekre, ahol a legkárosabb spanyol csigákat találták. A csigalerakók Virrenkulmában találhatók a Kimalaiskedo park területén, Sompioban a Luhtaniituntie zöldövezetében és Kannistoban a Saviontaipale-ban, Kannistonkatu közelében. A szemétlerakás részletesebb helyeit az alábbi térképen találja.

Idegen fajok azonosítása és leküzdése

Az idegen fajok azonosítása azért fontos, hogy tudja, hogyan küzdhet le a megfelelő fajok ellen, és hogyan akadályozza meg hatékonyan az idegen fajok terjedését új területekre.

  • A szép vörösfenyő kertekből, udvarokból terjedt a természetbe. A csillagfürt kiszorítja a réti és sás növényeket, ami megnehezíti a lepkék és beporzók táplálékszerzését. A csillagfürt eltávolítása kitartást igényel, a védekezési munka pedig évekig tart.

    A csillagfürt elterjedését meg lehet akadályozni, ha a csillagfürteket a magok kérése előtt lekaszálják vagy leszedik. Fontos a fűnyírási hulladék elszállítása és vegyes hulladékként történő elhelyezése. Az egyes csillagfürtöket a gyökereikkel együtt egyenként ki lehet ásni a földből.

    A fehérfenyő elleni védekezésről bővebben a Vieraslajit.fi oldalon tájékozódhat.

    A képen lila és rózsaszín csillagfürt látható virágban.

    Fotó: Jouko Rikkinen, www.vieraslajit.fi

  • Az óriásbalzsam gyorsan növekszik, robbanásszerűen terjed, és beborítja a réti és a lápi növényeket. Az óriásbalzsamot legkésőbb a virágzás kezdetekor gyomlálják, és ősz végéig folytatódhat a gyomlálás. Az óriásbalzsam, mint egynyári, kisgyökerű növény, gyökereivel könnyen leválik a földről. Az óriásbalzsam gyomirtással történő irtása is nagyon alkalmas irtási munkákra.

    Egy jól körülhatárolható növényzet nyáron 2-3 alkalommal talajközelből is kaszálható. A lekaszált, kitépett és a talajban vagy komposztban hagyott hajtások továbbra is virágot és magvakat hoznak. Ezért fontos figyelni a gyomosodott vagy lekaszált növényi hulladékot, hogy megakadályozzuk az új növekedést.

    A védekezés szempontjából a legfontosabb, hogy megakadályozzuk a magvak fejlődését és a talajba kerülését. A kitépett növényi hulladékot komposztálás előtt meg kell szárítani vagy hulladékzsákban bontani. Kis mennyiségű növényi hulladék vegyes hulladékként ártalmatlanítható, ha a növényi hulladékot zsákba zárják. A növényi hulladékot a legközelebbi hulladéktárolóra is el lehet szállítani. Ha a magos egyedeket nem engedik megszületni, a növény nagyon gyorsan eltűnik a helyéről.

    Tudjon meg többet az óriásbalzsamvezérlésről a Vieraslajit.fi weboldalon.

     

    Fénykép egy virágzó óriásbalzsamról.

    fotó: Terhi Ryttari/SYKE, Finn Fajinformációs Központ

  • Óriáspipa a kertekből terjedt a természetbe. Az óriáscsövek monopolizálják a tájat, csökkentik a biológiai sokféleséget, és nagy lerakódásokként megakadályozzák a területek rekreációs célú felhasználását. Az óriáspipa egészségre is ártalmas. Amikor a növényi folyadék reagál a napfénnyel, súlyos, lassan gyógyuló égési sérülésekhez hasonló bőrtünetek léphetnek fel a bőrön. Ráadásul még a növény közelében való tartózkodás is légszomjat és allergiás tüneteket okozhat.

    Az óriáscső kiirtása fáradságos, de lehetséges, és a védekezést több évig kell végezni. Óvatosnak kell lennie az óriási csövek elleni küzdelemben a káros növényi folyadék miatt. Az ártalmatlanítást felhős időben kell végezni, és védőruházattal, valamint légzés- és szemvédelemmel kell ellátni. Ha növényi folyadék kerül a bőrre, azonnal le kell mosni a területet szappannal és vízzel.

    Rögtön május elején érdemes elkezdeni a kártevőirtást, amikor a növények még kicsik. Fontos a növény magvásának megakadályozása, ami történhet a virág levágásával, vagy a növények fekete, vastag, fényát nem eresztő műanyag alá vonásával. Az óriáspipát is lekaszálhatja, és a gyenge palántákat kitépheti. A levágott növények elégetéssel ártalmatlaníthatók, vagy hulladékos zsákokban a hulladéktelepre vihetők.

    A város területein az óriáscső elhárítását városi dolgozók látják el. Az óriási csőészleléseket e-mailben jelentse a kuntateknisetpalvelut@kerava.fi címre.

    Tudjon meg többet az óriáscsukák elleni küzdelemről a Vieraslajit.fi oldalon.

    A képen három virágzó óriási pipa látható

    Fotó: Jouko Rikkinen, www.vieraslajit.fi

  • 1.6.2022. június XNUMX-től tilos a kurturusu termesztése. A csipkebogyó ellenőrzése időt és kitartást igényel. A kisebb bokrokat ki lehet húzni a földből, a nagyobbakat előbb metszőollóval vagy tisztítófűrésszel le kell vágni a tövéig, majd kiásni a gyökereket a földből. Könnyebb módja annak, hogy megszabaduljunk a skorbut rózsától, ha megfulladunk. A rózsabokor összes zöld hajtását évente többször levágják, és mindig új hajtások születése után.

    A letört ágakat a bokor tövében pihentethetjük. A gyomirtást több évig folytatják, és lassan 3-4 év alatt a bokor teljesen elhal. A kurturus rózsából nemesített kerti kurturus nem veszélyes idegen faj.

    Az elszáradt rózsa elleni védekezésről bővebben a Vieraslajit.fi oldalon tájékozódhat.

    A képen egy rózsabokor látható egy rózsaszín virággal

    Fotó: Jukka Rikkinen, www.vieraslajit.fi

  • A spanyol csigák elleni küzdelmet a legjobb az egész környéken együtt végezni, ebben az esetben nagyobb területen lehet megküzdeni velük.

    A spanyol darázs elleni leghatékonyabb védekezés tavasszal, mielőtt az áttelelt egyedek volna idejük a tojásrakásra, valamint eső után este vagy reggel. Hatékony védekezési módszer, ha a csigákat vödörbe gyűjtjük és fájdalommentesen leöljük akár forrásban lévő vízbe vagy ecetbe mártva, akár úgy, hogy a csigafejet hosszában a szarvak közé vágjuk.

    A spanyol csigát nem szabad összetéveszteni az óriáscsigával, amely nem veszélyes idegen faj.

    Tudjon meg többet a spanyol darázs elleni védekezésről a Vieraslajit.fi weboldalon.

    Spanyol cirueta kavicson

    Fotó: Kjetil Lenes, www.vieraslajit.fi

Ismertesse a vendégfajtát

A Közép-Uusimaa Környezetvédelmi Központ idegen fajok megfigyeléseit gyűjti Keraváról. A megfigyeléseket különösen óriásgumóról, óriásbalzsamról, pestisgyökérről, medveszőlőről és spanyol syretanáról gyűjtik. A faj megfigyeléseket a térképen jelöljük, és egyben kitöltjük a megfigyelés időpontjára és a növényzet kiterjedésére vonatkozó információkat. A térkép mobilon is működik.

Az idegenhonos fajok észlelését az országos idegenhonos fajok portáljára is be lehet jelenteni.

A város részt vesz a 2023-as Solo Talksban és a KUUMA vieras projektben

Kerava városa a 2023-as Solo Talks és a KUUMA vieras projektben való részvétellel is küzd az idegen fajok ellen.

Az országos Solotalkoot kampány 22.5. május 31.8.2023-től augusztus 2023-ig tart. A kampány mindenkit arra buzdít, hogy a résztvevő városok által kijelölt helyszíneken vegyen részt az idegen fajok elleni küzdelemben. A Kerava talkiesről XNUMX májusában ad bővebb tájékoztatást a város. A Solotalksról bővebben a vieraslajit.fi oldalon olvashat.

A KUUMA vieras projekt Kerava, Järvenpää, Nurmijärvi, Mäntsälä és Tuusula térségében működik. A projekt célja, hogy növelje az önkormányzati dolgozók, a lakosok és a diákok körében a nem őshonos fajokkal kapcsolatos ismereteket és tudatosságot, valamint ösztönözze az embereket saját helyi környezetük védelmére. A projekt vezetője és finanszírozója a Central Uusimaa Környezetvédelmi Központ.

A projekt többek között az idegen fajok elleni küzdelemhez kapcsolódó különféle rendezvényeket szervez, amelyekről Kerava város honlapján az események időpontjához közelebb kerül sor. A KUUMA vieras projektről bővebben a Central Uusimaa Környezetvédelmi Központ honlapján olvashat.